Salkaházi Sára története első látásra ideális erkölcsi példakép történet. A katolikus szerzetesnő a holokauszt idején üldözött zsidó embereket mentett, miközben saját életét is kockára tette. A kérdés azonban az, hogy egy ilyen történet valóban arra késztet-e bennünket, hogy kritikusabban gondolkodjunk saját csoportunk múltjáról.
Egy 2023-ban megjelent kutatásunkban ezt vizsgáltuk.
Mit vizsgáltunk?
A kutatás egyik vizsgálatában magyar egyetemisták a magyarországi holokausztról olvastak egy rövid történelmi összefoglalót. A résztvevők egy része ezen felül Salkaházi Sára történetével is találkozott, aki mintegy száz zsidó ember megmentésében vett részt.
A vizsgálatban azt is változtattuk, hogy a résztvevők szerint Salkaházihoz hasonló segítségnyújtás ritka vagy viszonylag gyakori volt-e a magyarok körében.
A kiinduló elképzelés egyszerű volt: ha egy magyar résztvevő olyan magyar emberről olvas, aki üldözött zsidókat mentett, az segíthet abban, hogy kevésbé védekezően gondolkodjon a saját csoport történelmi felelősségéről.
Mást találtuk
A moral-exemplar történet a legtöbb vizsgált változóban nem hozta a várt pozitív változást.
Sőt, egy esetben éppen ellenkező irányú eredményt kaptunk: azok a résztvevők, akik Salkaházi történetét olvasták, valamivel nagyobb felelősséget tulajdonítottak a zsidó áldozatoknak a holokausztért. Ez a hatás különösen akkor jelent meg, amikor a történet azt hangsúlyozta, hogy a Salkaházihoz hasonló segítségnyújtás ritka volt.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Salkaházi története „káros”. Inkább azt mutatja meg, hogy egy erkölcsi példakép története nem egy üres térben találkozik az olvasóval.
Hogyan lesz egy példaképből alibi?
A résztvevők szöveges válaszai segítettek megérteni, mi történhetett.
Sokan elsősorban Salkaházi személyes bátorságáról írtak, anélkül hogy összehasonlították volna az ő viselkedését más magyarok cselekedeteivel. Mások általános erkölcsi tanulságokat fogalmaztak meg arról, hogy segítenünk kell másokon. Jóval ritkábban jelent meg annak mérlegelése, hogy mit jelent Salkaházi története a magyar társadalom vagy a magyarok történelmi felelőssége szempontjából.
Vagyis a történetet viszonylag könnyű volt az egyén szintjén tartani:
Salkaházi különleges ember volt, aki jót tett.
Ez azonban egészen más következtetés, mint például:
Ha ő képes volt másként cselekedni, akkor milyen lehetőségei voltak másoknak, és miért nem cselekedtek többen hasonlóan?
Az első értelmezés akár megnyugtató is lehet a saját csoport számára. Megmutathatja, hogy „voltak jó magyarok is”, miközben nem feltétlenül késztet arra, hogy a csoport egészének szerepéről vagy felelősségéről gondolkodjunk.
Ebben az értelemben az erkölcsi példakép akár alibivé is válhat.
Mi köze ennek a kollektív áldozatisághoz?
Az, hogy egy történetet hogyan értelmezünk, nagymértékben függ attól is, milyen történetet mesélünk saját csoportunk múltjáról.
A magyar történelmi emlékezetben erősen jelen van a saját csoport áldozatiságának narratívája. Ha a holokauszt történetét is elsősorban úgy értelmezzük, hogy Magyarország maga is a náci Németország áldozata volt, akkor egy magyar embermentő története könnyen illeszkedhet ehhez a képhez: a „jó magyar” segít az üldözötteknek, míg az elkövető szerepe elsősorban másokra kerül.
Ugyanez a morális példakép történet azonban másként is működhetne. Salkaházi tette arra is ráirányíthatja a figyelmet, hogy ugyanabban a történelmi helyzetben léteztek eltérő cselekvési lehetőségek. Ha valaki képes volt másképp cselekedni, akkor ez kérdéseket vet fel azokkal kapcsolatban is, akik nem tették ugyanezt.
Éppen ezért az erkölcsi példaképek hatását nem lehet pusztán magának a hőstörténetnek a tulajdonságaiból megérteni. Azt is figyelembe kell vennünk, milyen kollektív történetekkel és előzetes értelmezésekkel találkozik a morális példakép története az olvasó fejében.
Miért érdekes ez pszichológiai szempontból?
Salkaházi Sára története jól mutatja, hogy egy erkölcsi példakép bemutatása önmagában nem határozza meg, milyen következtetést vonunk le a történetéből. Ugyanaz a történet nagyon különböző értelmezésekhez vezethet.
Az egyik lehetséges értelmezés Salkaházi személyére helyezi a hangsúlyt: egy rendkívüli ember rendkívüli körülmények között bátran cselekedett. Egy másik értelmezés viszont arra irányítja a figyelmet, hogy ha valaki képes volt másként cselekedni, akkor mások előtt is létezhettek alternatív cselekvési lehetőségek.
Az sem mindegy, milyen korábbi történelmi narratívákba illeszkedik a történet. Egy magyar embermentő története egyszerre ösztönözhet a múlt kritikusabb vizsgálatára, és szolgálhat annak bizonyítékaként is, hogy „voltak jó magyarok”, miközben a saját csoport felelőssége háttérbe szorul. A morális példaképek hatásának megértéséhez ezért nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy mit tett a példakép, hanem azt is, hogyan értelmezik történetét azok, akik találkoznak vele.
Gondolkodjunk róla!
- Mit változtat Salkaházi Sára történetének értelmezésén, ha nemcsak az ő bátorságára, hanem arra is figyelünk, hogy mások ugyanebben a helyzetben hogyan cselekedtek?
- Egy erkölcsi példakép története segíthet-e úgy pozitívabban látni a saját csoportunkat, hogy közben kevésbé gondolkodunk annak felelősségéről?
- Ha valaki egy veszélyes helyzetben képes volt másként cselekedni, mit mond ez arról, hogy milyen lehetőségei lehettek másoknak?
Hogyan használható ez egy tanórán?
15–20 perces feladat
Salkaházi Sára történetének rövid megismerése után két lehetséges értelmezés hasonlítható össze:
A: Salkaházi története azt mutatja, hogy a holokauszt idején is voltak olyan magyarok, akik bátran segítettek az üldözötteknek.
B: Salkaházi története azt mutatja, hogy a segítségnyújtás lehetséges volt. Ezért a története azt a kérdést is felveti, hogy mások miért nem cselekedtek hasonlóan.
A diákok kisebb csoportokban megvitathatják:
- Miben különbözik a két értelmezés?
- Mire irányítja a figyelmet az első, és mire a második?
- Mit mondanak ezek az értelmezések Salkaházira, illetve a körülötte lévő társadalomra vonatkozóan?
- Lehet-e ugyanaz a történet egyszerre inspiráló és önfelmentő?
A közös megbeszélés során érdemes arra is kitérni, hogy egy történelmi történet jelentése nemcsak attól függ, mi történt, hanem attól is, milyen kérdéseket teszünk fel vele kapcsolatban.
A kutatás
Szabó, Z. P., Witkowska, M., & Szekeres, H. (2023). When and why moral exemplars fail to motivate intergroup reconciliation. Conflict Resolution Quarterly, 41(1), 51-71. https://doi.org/10.1002/crq.21391
Típus: Kutatási előzmények
Képforrások: Kiemelt kép: Cipők a Duna-parton, Nikodem Nijaki / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0. Salkaházi Sára portréja: Wikimedia Commons, közkincs Magyarországon.
Vélemény, hozzászólás?